March 2011 Update/hu

From Strategic Planning
Jump to: navigation, search

 

Üdv az olvasónak!

Amit a Wikimédiának sikerült elérnie az elmúlt évtizedben, azt nektek köszönheti, csodálatos olvasóinak, akik szerkesztik.

Sue Gardner vagyok, a Wikimédia Alapítvány, San Franciscó-i központú, hatvan munkatárssal működő nonprofit szervezet vezetője. Az Alapítvány fizeti az üzemeltetési számlákat, vásárolja a szervereket, biztosítja a jogi védelmet a Wikimédia-projekteknek. Segít a fejlesztőknek, és igyekszik az olvasók-szerkesztők munkáját megkönnyítő közösségi megoldások fellelését is segíteni. Erről most azért szólok, hogy ismertethessem veletek a jövőbeli terveinket, illetve megosszak néhány hasznos statisztikai információt a szerkesztői közösségben tapasztalható trendekről.

Hadd kezdjem általános áttekintéssel. Voltaképpen minden elképzelhető mérce szerint a Wikimédia-projektek virágzanak. Az olvasók száma gyarapszik: a projektek ma több mint 400 millió olvasót szolgálnak havonta. A szócikkek száma növekszik, színvonaluk is emelkedik. Az adománygyűjtésben minden évben egyre többen adakoznak. A projektek által felhalmozott tartalom szabadon terjed: térképeken és közösségi hálózatokban látjuk viszont, mobilon, digitális táblákon és e-könyv olvasókon is elérhető. Számtalan weboldal tükrözi, rendkívül sokféleképpen hasznosítják újra. Ez mind jó hír.

De a munkámhoz tartozik az is, hogy a problémákkal foglalkozzam. Néhány hónappal ezelőtt a Wikimédia Alapítvány megbízást adott egy kutatásra, ami a Wikimédia-közösségek dinamikájának jobb megértését szolgálja. Az eredmény Editor Trends Study (Trendek a szerkesztői viselkedésben) címmel olvasható (összegzés).[1] Öt Wikipédiát vizsgáltak: az angolt, a németet, az oroszt, a franciát és a japánt.

A felmérés eredményei egyelőre egy kicsit elnagyoltak, a részletes elemzés nem fejeződött be. Ez nem hanyagság következménye, azért tesszük közzé hamar, hogy te is segíthess értelmezni azt, amire eddig fény derült, és megkezdődhessék a megbeszélés arról, miképpen kellene közösségeinknek reagálniuk a felmerült problémákra. Közzétettük a felméréshez használt szoftver kódját, hogy a módszert bárki ellenőrizhesse, a kapott adatokat más szempontból rendezhesse, saját vizsgálatot végezhessen más projekteken.

Mi tudtunk meg?

Véleményünk szerint a vizsgálat azt mutatja, hogy 2005 és 2007 között az új szerkesztők számára egyre nehezebbé vált csatlakozni a Wikimédia közösségéhez. Az angol Wikipédiában 2005 előtt az új szerkesztők 40%-a egy évvel az első szerkesztése után még aktív volt. 2007 után már csak 12-15%-uk „élte túl” az első évet. Ebben az időszakban is éppoly sokan próbáltak szerkesztővé válni, mint korábban, de egyre kevesebbeknek sikerült beilleszkedniük a Wikipédia közösségébe, és egyre hamarabb vallottak kudarcot. A közösség túlságosan zárttá vált.

Ez a minta jelen volt az általunk vizsgált többi nyelvben is.

A vizsgálatok során készült alábbi grafikon jól mutatja a jelenséget az angol Wikipédiában. Az aktív (havonta legalább ötször szerkesztő) wikipédisták száma kékkel, az adott hónapban csatlakozott, tizedik szerkesztésükön túl lévő, legalább egy éven keresztül aktívnak maradó szerkesztők száma pirossal van jelölve.[2] Ugyanez a trend látszik akkor is, ha csak azokat az új szerkesztőket figyeljük, akik legalább 50 szerkesztést értek el – vagyis nem arról van szó, hogy a vandalizmus vagy a tesztelésből elkövetett szerkesztések népszerűbbé váltak volna.

legalább egy évig megmaradó új wikipédisták aránya az aktív szerkesztők számához hasonlítva (angol Wikipédia)

A vizsgálatunk azt mutatja, hogy a közösségeink öregednek, vélhetőleg ennek a trendnek az eredményeképpen. Nem azt értem ez alatt, hogy a szerkesztők átlagéletkora nőne; „szolgálati időről” beszélek. A szerkesztők kisebb része kezdő, mint korábban valaha, és az új szerkesztők darabszáma is csökken. Ez mindannyiunknak problémát jelent, mert a tapasztalt szerkesztőkre egyre több tennivaló jut, és az adminisztrátor és bürokrata pozíciókat egyre nehezebb betölteni. A tapasztalt wikipédisták évek óta gyanították, hogy ez a helyzet; most először láthatjuk adatokkal is alátámasztva, hogy valóban így van.

Erre és más kutatásokra alapozva a következőket gondoljuk: ahogy a sikeres közösségek egyre nagyobbak lesznek, természetes, hogy új problémákkal találkoznak. Új szerkesztők özönlenek be, „örökös szeptember” hatást váltva ki, amikor is a fennálló közösségnek egyre nehezebb úgy integrálnia a szokásokat még nem ismerő kezdőket, hogy fennakadás nélkül tudja végezni a dolgát. Válaszul a közösség önjavító és önvédelmi mechanizmusokat szül – az angol Wikipédia esetében szerkesztéseket visszaállító botokat és szkripteket, egyre agresszívebb törlési eljárásokat, figyelmeztető üzeneteket, és egyre összetettebb irányelveket. Mindezek a mechanizmusok természetesen hasznosak, betöltik azt a szerepet, amire kitalálták őket: segítenek a tapasztalt szerkesztőknek a minőség megőrzésében. Sajnos a fürdővízzel kiömlik a gyerek is: az új szerkesztők számára egyre nehezebb csatlakozni, ami közvetve a gyakorlott szerkesztők munkáját is egyre nehezebbé teszi. Sokan mondták nekem, hogy 2001-ben, 2003-ban vagy 2005-ben a szerkesztés sokkal több sikerélményt (és sokkal több szórakozást!) nyújtott, mint ma. Úgy gondolom, ez részben csak a szokásos nosztalgia. A másik része azonban valódi.

A nyitottság részvételt szül

Úgy hiszem, fontos, hogy a szerkesztés újra mindenkinek szórakoztató legyen: a kezdőknek és a gyakorlott szerkesztőknek is. Néhányan azt fogjátok kérdezni, lehetséges-e ez a minőség romlása nélkül. Szerintem ez egy hamis dilemma, és egy csapda. A minőség és a nyitottság kéz-a-kézben járnak; ha nem így lenne, a Wikipédia nem létezne. A Wikipédia a legnagyobb, legjobb és legtöbbet használt információgyűjtemény az emberiség történelmében. A nyitottság működik.

Ezért hát azokat a minőségbiztosítási mechanizmusokat, amik ártanak a jószándékú kezdőknek, jobb mechanizmusokra kell cserélni, amik továbbra is védik a minőséget, de közben kevesebb akaratlan kárt okoznak. Az új szerkesztők bővülése csökkenteni fogja az egy főre eső munkát, és mindenki számára kellemesebbé tenni az egész vállalkozást. Azt is fontosnak látom, hogy ráerősítsünk azokra a tevékenységekre, amik segítenek az új felhasználóknak beilleszkedni, és amik segítik, hogy mindenki megbecsülve és befogadva érezze magát.

Néhány kérdés, amin gondolkodunk:

Jó volna-e az új szerkesztőket arra biztatni, hogy közöljenek magukról többet a felhasználói lapjukon, hogy könnyebb legyen felismerni, támogatni és bátorítani a jószándékú kezdőket? Építsünk-e automatikus mechanizmusokat, amikkel a szerkesztők kifejezhetik egymás iránti megbecsülésüket? Építsünk-e automatikus eszközöket az új szerkesztők és a tapasztalt mentorok összekapcsolására? Kellenek-e jobb oktatóanyagok? Legyenek-e félnyilvános piszkozatíró helyek, mint az orosz Wikipédián, hogy az új szócikkek törlés helyett fejlődhessenek? Mi mást kellene tennünk?

A munkánk csak úgy lehet sikeres, ha ti – a projektek szíve és lelke, a bennük legaktívabban részt vevő és róluk legtöbbet tudó emberek – együttműködtök a Wikimédia Alapítvánnyal és egymással, és sikerre viszitek. A Wikimédia Alapítványnak szüksége van az ötleteitekre, a szakértelmetekre és a támogatásotokra. Reméljük, hogy egymással is beszéltek majd erről. Egy új fejezetet kell nyitnunk a történelmünkben, még nyíltabbá tenni a közösségünket, és közben biztosítani, hogy még színvonalasabb anyagokat készítünk mindenki javára.

Az előttünk álló év

Februárban közzétettük a Wikimédia Alapítvány stratégiai tervét, ami meghatározza a hosszútávú prioritásainkat. Ebből a tervből kiindulva elkészítettük a fejlesztési prioritásaink elemzését.

A szerkesztői trendekről szóló adatok segítettek eldönteni, hová összpontosítsuk a figyelmünket az elkövetkezendő évben. A legfontosabb tervezett fejlesztéseink a közösség növelését szolgálják – egy sokszínű és befogadó környezet kialakítását, ahol szívesen látott mindenki, aki segíteni szeretne. A fejlesztések egy része az új szerkesztők számának és sokféleségének növelését szolgálja, de ugyanakkor a régi szerkesztők megtartásán is javítanunk kell. Az alábbiakba szánjuk energiáink nagy részét a következő évben:

  1. Egy gazdag szerkesztőfelület megalkotása: új szerkesztési környezetet teremtünk a Wikimédia projektek számára, amit könnyebb használni, és nem szükséges hozzá különleges jelek használatát megtanulni. Új fejlesztési vezetőnknek, Brion Vibbernek kulcsszerepe lesz abban, hogy felkészítsük a Wikipédia szoftverét erre a nagy változásra. Ez egy hosszú távú projekt, hiszen hatalmas változtatásról van szó, de minél előbb hozzákezdünk, annál hamarabb tudjuk a közösséget nyíltabbá és kevésbé diszkriminatívvá tenni általa.
  2. Az új szerkesztők felhasználói élményének javítása: egy sor közösségi és műszaki kísérletet folytatunk annak érdekében, hogy javítsunk a jóhiszemű kezdők tapasztalatain. Ez a megbecsülést kifejező eszközöktől a mentorálással való kísérleteken és a német mentorprogram és az orosz szócikk-inkubátor tapasztalatainak levonásán keresztül a szerkesztői felület módosításáig sokfelé irányul. Sok gyors, párhuzamosan futó kísérletet tervezünk, amiknek a tapasztalatait folyamatosan beépítjük a szoftverfejlesztési folyamatainkba, illetve továbbítjuk a közösségnek. Számos oldalt létre fogunk hozni, ahol te is bekapcsolódhatsz és segíthetsz, addig is köszönettel veszünk mindenféle visszajelzést a vitalapon.
  3. A fejlődő országbeli közösségek támogatása: úgy gondoljuk, a projektek jövőbeli növekedésének jelentős része olyan országokban fog zajlani, mint India, Brazília, a Közel-Kelet és Afrika – és ott akarunk lenni már most, és segíteni a Wikipédia küldetése, a szabad tudás terjesztése köré épülő közösségek fejlődését. Mind online, mind személyes jelenlétet igénylő tevékenységekkel próbáljuk katalizálni ezeket a közösségeket, és segítünk meghaladni azokat a műszaki korlátokat, amelyek jelenleg számos nyelven a szövegbevitelt és a szövegmegjelenítést nehezítik. Ezeknek a programoknak a megbeszélése és koordinálása jelenleg a metawiki indiai programok és brazil katalizáló projekt oldalán és az indiai és brazil wikimédisták levelezőlistáján zajlik. Az Alapítvány pályázati programját is kibővítettük, hogy jobban támogassa a globális közösségi és helyi társszervezetek kezdeményezéseit.
  4. Az olvasók kiszolgálása mindenfajta eszközön: akár okostelefont használsz, akár egy olcsó mobilt, akár digitális táblát; akár az interneten akarod olvasni a Wikipédiát, akár letölteni és kapcsolat nélküli módban böngészni, a célunk, hogy a lehető legjobb élményben legyen részed. Ez létfontosságú ahhoz, hogy hogy új olvasók milliárdjait érjük el, és hogy lehetővé tegyük a szerkesztést olyanok számára is, akik sosem jutnak személyi számítógéphez. Az ehhez szükséges fejlesztések terveit még csak most alakítjuk ki, de már elolvashatod a mobil stratégiánkat.
  5. Jó felhasználói élmény biztosítása azoknak, akik multimédiás anyagok készítésében vagy ellenőrzésében vesznek részt: a kép-, hang- és videóanyagok javítják és gazdagítják a projekteket, és az ezekkel foglalkozó szerkesztők gyors növekedését tapasztaljuk, mind számban, mind tudásban. A multimédiás tartalomban való közreműködés jó tanulópálya is lehet, egy könnyű út a projektekben való mélyebb részvételhez. A multimédia-használhatósági projekttel megkezdtük ezt a munkát (lásd jelentésünket), de még messze nem vagyunk készen. Két ágon fogunk dolgozni, hogy a mennyiség ne a minőség rovására menjen: a feltöltést és módosítást segítő eszközök mellett az ellenőrzésre és a moderációra is fejlesztünk ki segédeszközöket, amik „tapintatosak” lesznek, de hatékonyak.

Más területekbe is fogunk energiát fektetni, például a fejlettebb üzenőrendszerekbe, a minőségellenőrzést és címkézést támogató eszközökbe és az offline változatok készítésébe. A weboldal infrastruktúrájában is tervezünk nagyobb átalakításokat. De a fenti öt fejlesztési irány kap prioritást, ezekben igyekszünk maximális eredményt elérni ebben a naptári évben.

Munkánkat a világszerte meglévő helyi társszervezetekkel összefogva végezzük, de a sikerünk azon áll vagy bukik, hogy veled is össze tudunk-e fogni.

Kérlek, vegyél részt te is: nézd meg az adatokat és a kutatásokat, kapcsolódj be a terveinkbe, segíts jobbá tenni a technológiánkat és a folyamatainkat. Légy bátor és vedd a kezedbe az irányítást – mindenki vezetőnek születik.

Köszönöm, hogy végigolvastad.

Sue Gardner
A Wikimédia Alapítvány vezérigazgatója

Megjegyzések

  1. A vizsgálatot Diederik van Liere és Howie Fung végezte, Erik Möller ellenőrizte. 2011. március 10-én zárták le.
  2. A teljes tanulmányban találsz részletesebb kimutatásokat különféle szerkesztői csoportok szerinti bontásban, és más nyelvű Wikipédiák adatait is.

További olvasnivaló